2011. április 5., kedd

Keresés



Akármennyire keresem, nem találom az XP telepítőjét itthon. Eszembe jutott, hogy nem is olyan hülyeség ez a kereső dolog, úgyhogy adok egy kis ötletet a feltalálóknak!

2011. április 4., hétfő

Irány Pécs!

Na tedd a szívedet a kezedre: szoktál kiabálni például egy buliban? És jó?
Vagy volt már olyan helyzeted, amikor kiabáltál volna, de nem tudtad, hogy mit kiabálj, ezért inkább mégsem kiabáltál?

Aki nem kiabált, annak elmesélek egy történetet. Hogy miért? Ha végig olvasod, megtudod :)
Két éve egyik barátom szólt, hogy menjünk el emkábé meccsre. Mondom oké, az mi? Elmagyarázta, hogy női kosárlabda. Utáltam a kosárlabdát. De rájöttem, hogy nincs más dolgom akkor, így belementem.
Amikor ott voltunk - fogalmam sincs milyen meccsen - egyszerűen teljesen átfordultam. Szimpatikus lányok a pályán, sok ember a lelátókon, a sarokban sok hangos srác kiabál és dobol, isteni a hangulat, ráadásul nyertünk is. Azangyalát - gondoltam magamban, ide még visszajövök.

Abban a szezonban a Sopron női csapata a Szeged ellen játszotta a bajnoki döntőt. Az utolsó hazai meccsre több haverommal ki akartunk menni, ám előtte színházlátogatáson kellett részt vennünk. Éppen annyi időnk volt, hogy kényelmesen átsétáltunk a színházból a meccsre - öltönyben! Az első félidőt végigültük, ám láttuk hogy a sarokban ugráló és kiabáló srácok között több haverunk is van, akik mutatják, hogy menjünk oda. A második félidőt mi is ott kezdtük el, és ha már ott voltunk, mi is kiabáltunk.

Nem szeretek kiabálni. A hétköznapokban. Ám meccsen teljesen más. Tudom, hogy ezzel segítem a pályán lévő lányokat, jót teszek. Tudom a szöveget, amit skandálunk. Fergeteges érzés tud lenni, amikor sok ember ugyanazt kiabálja egy emberként.

Szóval szeretnéd megtapasztalni ezt? Most szombaton a soproni szurkolók Pécsre utaznak, ahol megmutatják, hogy mekkora hangjuk van! ÉRdekel? Írj!!!!

2011. március 26., szombat

Régi humoros esetem

Még 1-2 éve a Fáydalom című suliújságba írtam ezt az esetet, ott sikeres volt. Most csak itt, csak Ti elolvashatjátok ;)

Mint már hallottatok róla, kondizok. Na ezt nem dicsekedésből mondom, de tényleg így van, elég egyszerűen rám nézni… J Régóta járok a Best Fitnessbe (mész a Sörgyár felé, aztán hirtelen jobbra). Ha ismerős vagy a Vándor Sándor utcában, akkor tudod, hogy az utca bal oldalán házak vannak, meg egy olyan keskeny járda, hogy csak oldalazva férek el rajta. Nos, egyik nyáron egy alkalommal hajnali fél 9-kor baktattam odafelé, mp3-al a fülemben. A gond csak az volt, hogy a lejátszó 3 mp alatt lemerült, de visszamenni elemet cserélni már nem volt kedvem, így a negyedórás gyalogutat viszonylag unalmasan töltöttem. Habár útközben beszélgettem magammal, ami meglehetősen jól esett. Befordultam a Vándor Sándor utca sarkán, és a legelső ház kerítése mellett akkora sokk ért, hogy hajszálon múlt, hogy normális maradtam (nem nevet!). Eleve egy olyan autós jött szembe, hogy ellenkezőleg vezetett mint amerre nézett, így majdnem visszagurgatott az útra. Ezután odaértem az első házhoz, ahol egy legalább 120 kilós kutya lakik. Méretéből adódóan szerintem az egy bikakutya, aki már messziről kifigyelt engem. (Azt tudni kell rólam, hogy szeretem a kutyákat, csak ők ezt nem tudják rólam, és rendre nekem rohannak. Vagy azért teszik, mert ők is szeretnek engem… elfogyasztani??) Amikor jól ott voltam a kerítés mellett, a kutya lopakodófutásba kezdett, aminek következtében vagy 200-ra felgyorsult, és becsapódott a kerítésbe. Mindez kb 40 centire történt a fejemtől (tehát kurva közel). De ez még nem volt elég, mert az a mocsok rámordított. Nem ugatott, mint egy rendeltetésszerű kutya, hanem ordított mint egy metálos, de olyan hangerőn, hogy behorpadt a fejem. Úgy megijedtem, hogy azthittem, szívinfarktust kapok a bal fülemre, így sikerült akkorát ugranom, mint még tesiórákon sem, majd ingerülten a kutya felé fordultam, és visszaordítottam neki, valami olyasmit, hogy „az anyád faszát!”. Hogy miért szidtam az anyja nem létező nemiszervét, azt a mai napig sem tudom, de ekkor a kutya is ledöbbent. Ellenben én is. Ezután nem természetes mozgással indultam tovább, miközben hárman jöttek velem szemben, és igencsak rázta őket a nevetés..

2011. március 19., szombat

Zsíros narancs és Bazdmeg

Sziasztok!

Szerintetek finom a zsíros narancs? Mert szerintem nem. Bár kitudja, lehet, hogy a mákoslecsó sem akkora hülyeség, mint amekkorának tűnik. Kóstolta már valaki?

Nos a Zsíros narancsnak semmi köze ahhoz, ami történ velem ma, úgyhogy le is zárom gasztronómiai bevezetőmet. (De azért ha valaki megkóstolta már, az írjon, hogy milyen!)
Ma is előbb visítottam fel, mint a telefonom. Ez csak azért történt, mert este sok vizet ittam, és már nagyon pisilnem kellett.
Mai napomat az I-Shine tette ki. Ha még nem ismernéd: www.i-shine.hu . Egy rövidesen induló divatmagazin, amihez kapcsolódóan sok sok egyéb program (szépségversenyek, bulik tömkelege) várható. Én meg belecsöppentem apró, pihe (85 kg-os) testemmel. Nem mintha szépségkirálynő akarnék lenni - bár most a fáradtságomnak köszönhetően a zsíros narancs után bármi elképzelhető. Mindenesetre én a fotózásban veszek részt az I-Shine működésében. Márminthogy én fotózok :)

Ma kezdtük. És az még hagyján, hogy szebbnél szebb lányok jöttek - meg egy srác - , és már fotózás alatt csak pislogtam egykettejükre, de az utómunkák alatt komolyan mondom beléjük is szerettem. Tényleg akadnak szép jelentkezők, remélem ez így marad a továbbiakban is, különben. (Most jól félbehagytam a mondatot, gondolj a végére amit akarsz ).

Egyébként a fotózásban nem az a geci dolog, hogy oda kell állni és kattogni, hanem az utómunka. Amikor ülni kell a gép előtt, és bogarászni, hogy melyik képet milyen kivágással, hogyan csillogva lehetne jól elmenteni. Bár geci-nem geci: én szeretem :)

Előre is elnézést kérek azoktól, akik nem szeretik a csúnya beszédet: én igen. Mármint én szeretem, legalábbis ha jól van körítve. Nincs is szebb egy jó bazdmegnél, pláne ha jó hangsúllyal... írom... vagy egy anyádpicsájánál. Persze ezt nem egy-egy személyre jó mondani, csak úgy bele a levegőbe. És egybemondva.

Na és most elköszönök, mert holnap MAGYAR KUPADÖNTŐ a női kosárlabda két legerősebb csapatával: a Pécs 2010-el és az MKB EUROLEASING SOPRONnal! És én ottleszek, és HAJRÁ SOPRON, BAZDMEG!

De most vitatkozzunk: csúnya beszéd vagy nem csúnya beszéd? Ti hogy látjátok?


u.i: ezentúl minden írásomhoz csapok egy vicces képet vagy videót vagy viccet:

2011. március 18., péntek

Mai napom

Sajnos tegnap óta nem adtatok használható ötletet, így a mai napom leírásával erőszakollak meg titeket.

Tudjátok milyen szar érzés úgy ébredni, hogy tudom: fél perc múlva csörömpölni fog a telefon? Természetesen villámgyorsan próbálom a kezembe venni és kikapcsolni, de abban a pillanatban CSÖÖÖÖÖÖÖÖÖRRRRRRRRRRR!
Hozzáteszem: ez a jobb változat. Oda vagyok az Esti Showder főcímzenéjéért, így egy régebbi adás főcímét letöltöttem és kitoltam telefonra csengőhangnak. De én kreatív elme(beteg) ébresztőhangnak is beállítottam. És annál már tényleg kevés rosszabb van, mint amikor arra kelek hogy mellettem sipákol a telefon: JÖN FÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁBRY! - nekem meg az első gondolatom: BAZDMEG!! JÖN FÁBRY, ÉN MEG ITT FETRENGEK?? - ettől mégjobban bepánikolok, és kishíján a csukott szobaajtón keresztül esek ki a fürdőbe.

Ma 4.45-kor jött az ébresztő ideje, hiszen Pestre utaztam. Nem, nem érdemlem meg, hogy irigykedj, mert iskolába mentem. Ráadásul kétszer másfél óra politológiával kezdtem - éhgyomorra.
De még előtte odáig is el kellett jutnom a reggeli IC-vel. Természetesen 20 perccel indulás előtt egy hadseregnyi gyerek - kb általános 8.-asok - hadseregnyi hangerővel és zajjal csörtettek be a reggeli néma csendbe. A nagy részük anyázik, faszozik, picsázik, kurvázik, ráadásul perverz és kiabál, mindeközben énekel és facebookozik. Jó utat Budapestig!

Az iskoláról most nem is írnék, inkább nézzétek a képet, mindent elárul:

























Talán magyarázatra szorul a mellettem ülő Attila feje, aki nagyonis koncentrál az órára. Magyarázat: NEM KONCENTRÁL!

Egy kis ugrás, és hirtelen 3 órája itthon vagyok :) A nap zárásaként lenyomtam egy has edzést, ami kemény, és most végre érzem, hogy van hasizmom! :)) Ha érdekel a recept, keress!

Zárás: továbbra is várom az ötleteket, hogy miről szóljon a blogom. Amíg nem jön érdemi ötlet, addig írom a napjaimat és a hülyeségeimet, Te pedig sírva fogod olvasni, és azon elmélkedsz: mi a f*szomról szóljon ez a blog??

2011. március 17., csütörtök

Induláááás!


Üdv kedves látogató barátom/barátnőm/ismerősöm/rokonom/ellenségem/szomszédom/tanárom/ismeretlenem!

Ez egy teljesen új blog. Hirtelen felindulásból készítettem, de hogy miről fog szólni és mi lesz rajta... nem tudom. Várom az ötleteket!

Gyorsan magamról: Gazsovics Krisztián, 20, Sopron.

Tehát várom az ötleteket: mire lennétek kíváncsiak? :)