2011. április 5., kedd

Keresés



Akármennyire keresem, nem találom az XP telepítőjét itthon. Eszembe jutott, hogy nem is olyan hülyeség ez a kereső dolog, úgyhogy adok egy kis ötletet a feltalálóknak!

2011. április 4., hétfő

Irány Pécs!

Na tedd a szívedet a kezedre: szoktál kiabálni például egy buliban? És jó?
Vagy volt már olyan helyzeted, amikor kiabáltál volna, de nem tudtad, hogy mit kiabálj, ezért inkább mégsem kiabáltál?

Aki nem kiabált, annak elmesélek egy történetet. Hogy miért? Ha végig olvasod, megtudod :)
Két éve egyik barátom szólt, hogy menjünk el emkábé meccsre. Mondom oké, az mi? Elmagyarázta, hogy női kosárlabda. Utáltam a kosárlabdát. De rájöttem, hogy nincs más dolgom akkor, így belementem.
Amikor ott voltunk - fogalmam sincs milyen meccsen - egyszerűen teljesen átfordultam. Szimpatikus lányok a pályán, sok ember a lelátókon, a sarokban sok hangos srác kiabál és dobol, isteni a hangulat, ráadásul nyertünk is. Azangyalát - gondoltam magamban, ide még visszajövök.

Abban a szezonban a Sopron női csapata a Szeged ellen játszotta a bajnoki döntőt. Az utolsó hazai meccsre több haverommal ki akartunk menni, ám előtte színházlátogatáson kellett részt vennünk. Éppen annyi időnk volt, hogy kényelmesen átsétáltunk a színházból a meccsre - öltönyben! Az első félidőt végigültük, ám láttuk hogy a sarokban ugráló és kiabáló srácok között több haverunk is van, akik mutatják, hogy menjünk oda. A második félidőt mi is ott kezdtük el, és ha már ott voltunk, mi is kiabáltunk.

Nem szeretek kiabálni. A hétköznapokban. Ám meccsen teljesen más. Tudom, hogy ezzel segítem a pályán lévő lányokat, jót teszek. Tudom a szöveget, amit skandálunk. Fergeteges érzés tud lenni, amikor sok ember ugyanazt kiabálja egy emberként.

Szóval szeretnéd megtapasztalni ezt? Most szombaton a soproni szurkolók Pécsre utaznak, ahol megmutatják, hogy mekkora hangjuk van! ÉRdekel? Írj!!!!